Követ bemutatkozása

Az önkénteskedés nagy szerepet játszott az életemben, így utaztam hónapokat az elmúlt években. A sok élmény között sokszor hiányzott valami állandóság, egy biztos pont. Az emberek, akiket megismertem és a gyerekek, akiket taníthattam, mind- mind különbözőek és rengeteget köszönhetek nekik.  A hegyek tetején felkelő vagy éppen óceán parton nyugvó nap látványa mindig magával tudott ragadni, ahogyan minden nap, minden helyen más volt, mégis valahogy ugyanaz.  Ezekben az apróságokban az a közös számomra, hogy egy ponton biztonságot tudtak nyújtani egy káoszosnak tűnő világban, ezért a mai napig megmosolyogtatnak és örömmel gondolok rájuk vissza.
Talán ilyen apróságok, megmosolyogtató, kis biztos pontok az Amigok is a beteg gyerekek mindennapjaiban.  Az Amigok nap, mint nap igyekeznek a kórházakban fekvő gyerekek napjait és ezáltal, talán, a mi világunkat is kicsit jobb hellyé tenni.  Így ők nem csak a gyerekek barátai, hanem szerintem valahol mindannyiunké.  Ugyanígy, nem csak azok lehetnek Amigok es segíthetnek a gyerekeknek, akik zöld pulcsiban, iskola után járnak kórházakba.
Hiszek abban, hogy lehetünk mindannyian Amigok, mert a maga módján, mindenki tud  másoknak segíteni.

Az én vállalásom: megnézni a következő harminc napban, harminc napfelkeltét, azért, hogy napról-napra több gyermek mellett lehessen Amigo.